Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Nyugdíjazás

Kérdés: Milyen teendői vannak a nyugellátás igénybevétele során annak a magánszemélynek, aki 2018. november 1-jén szeretne nyugdíjba vonulni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről szóló igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

1953-ban született személy öregségi nyugdíja

Kérdés:

Jelentős különbséget jelentene a nyugellátás összegében, ha egy 1953. január 21-én született személy, akinek 2016. március 16-án lenne meg a 45 év szolgálati ideje, 2015. december 31-én nyugdíjba vonul, és így nem éri el a 45 év szolgálati időt? Van valamilyen mód a szolgálati idő megváltására a 2016. január 1-március 31. közötti időszakra?

Részlet a válaszából: […] ...az egyes években elért keresetek nettósításával, vagyis a kifizetésük idején érvényes szabályok szerinti járulékmértékkel és személyi jövedelemadóval való csökkentésével "kezdődik". Ezt követi a valorizáció. A valorizáció nem más, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Rehabilitációs járadékban részesülő társas vállalkozó jogállása

Kérdés: Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...díja után nyugdíjjárulékfizetésére kötelezett.A nyugdíjjárulék-köteles jövedelmének 6 egymást követőhónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett -átlaga viszont nem haladhatja meg a rokkantsági nyugdíj alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Ellátás üzemi baleseti táppénzjogosultság lejárta után

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a biztosított, aki üzemi balesetet szenvedett, jelenleg még baleseti táppénzben részesül, ami nemsokára megszűnik, de munkavégzésre még nem alkalmas?
Részlet a válaszából: […] ...vagy – ha az kedvezőbb – azigénylő kérelmére a balesetet megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulékalapját képező, személyi jövedelemadóval csökkentett keresetek havi átlagaalapján kell meghatározni.A harmadik rokkantsági csoportba tartozik az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe. A keresetek naptári évenkénti összegeit csökkenteni kell a kiszámított jövedelemadó összegével. A 2001 előtt elért – személyi jövedelemadóval csökkentett – keresetek összegét a 2002. évi szintre kell felszorozni. Ehhez a KSH által évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...összegét. Az ezt meghaladó hozzájárulásrész természetbeni juttatásnak minősül, mely után a munkáltató a 44 százalék kifizetői személyi jövedelemadót köteles megfizetni. Az szja-köteles rész emellett a munkaadói járulék alapját is képezi. Más a helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.