1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...járulék,vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulék összegével, továbbá a személyi jövedelemadó összegével.A nettósítást követően az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napigelért keresetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálása során mindig tekintettel kell lenni az EGT szabályaira vagyaz említett megállapodásokra.Ugyanez igaz a személyi jövedelemadóra is. Magyarországnakszinte valamennyi állammal van a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozómegállapodása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalókbéréből adóelőleget kell levonni, valamint a munkavállalóknak az adóévben elértbelföldi jövedelmeikről és ezek személyi jövedelemadójáról adóbevallást kellbenyújtaniuk. Az adóelőleg levonásakor a törvényi feltételek megléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az érintett nyilatkozata szerint költségekkel,maximum 50 százalékkal. Az így kapott összeg alapján kell megállapítani aszemélyi jövedelemadót, illetve ezt alapul véve kell elbírálni a biztosításikötelezettséget.Az érintett biztosítási kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

1949. március hóban született férfi előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e 2009. január 1-jén előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1949. március 6-án született férfi, akinek jelenleg 42 év szolgálati ideje van? Az új szabályok vonatkoznak-e rá, vagy még a régiek? Milyen időszak alapján történik a nyugdíj kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztáritagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbáb) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a)pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Diákszövetkezeti tagok közterhei

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
Részlet a válaszából: […] ...százalékosegészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni.Az iskolai szövetkezeti tag részére kifizetett díjazásbóltehát kizárólag személyi jövedelemadót és munkavállalói járulékot kell vonni, aszövetkezetet pedig munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százaléktagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadótés az 1 százalékos munkavállalói járulékot is.Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a fiatal munkavállalóelső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...illetve -levonási kötelezettségének. Mivel a munkaadónak ekkor nincs (és nem is lehet) tudomása a később kezdődő munkaviszonyról, a személyi jövedelemadó-előleget, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – a járulékfizetési felső határt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.