Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg

Kérdés:

Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...venni.Ez azt jelenti, hogy a második jogviszonyban ugyanúgy az általános szabályok szerint kell levonni a munkavállaló munkabéréből a személyi jövedelemadót, illetve a társadalombiztosítási járulékot, és ugyanúgy terheli a munkáltatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kisadózó ellátási alapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
Részlet a válaszából: […] ...belül csak a következő lehetőségei vannak az érintettnek:– megszünteti a kisadózást, és egyéni vállalkozóként (akár vállalkozói személyi jövedelemadót, akár átalányadózást választva) folytatja tevékenységét,– adószámos magánszemélyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára

Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
Részlet a válaszából: […] ...és nem rehabilitálható, a 62. életévét el nem érő nyugdíjas személyhat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval ésegészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása

Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett ösztöndíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül(Szja-tv. 3. § 72/f pontja), s mint ilyen, sem személyi jövedelemadót, sem atársadalombiztosítást megillető járulékokat utána fizetni nem kell. A felsőfokúoktatási intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...keresetetmegkapja, illetve bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jogivédelem alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó alól mentestiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély foglalkoztató e tekintetben nem minősül az Art. 178. § 18. pontjában meghatározott kifizetőnek – az érintettnek kell a személyi jövedelemadóval egyetemben bevallania és megfizetnie (Eho-tv. 2. §). Ebben az esetben tehát a kérdezőnknek lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.A rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23. l) pontja alapján személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak minősül, tehát adómentes.Ezzel ellentétben a Tbj-tv. szerint a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
1
2