Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben adott díja után a kifizetőnek a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez esetben a magánszemély illetősége közömbös.A díjazottak és az egyesület között nem jön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Felügyelőbizottság tagjainak jogállása

Kérdés: Minősülhet az Szja-tv. szerinti önálló tevékenységnek egy gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjainak tevékenysége, és ez alapján alkalmazható a 10 százalékos költséghányad, vagy az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag nem önálló tevékenységet végzőnek minősülhetnek ezek a megbízottak? Befolyásolja a járulékokat, ha a felügyelőbizottsági tag saját jogú nyugdíjasnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése]. Azonban mind az Szja-tv., mind a Tbj-tv. sajátos szabályokat fogalmaznak meg ezen személyek körére vonatkozóan, melyek a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási jogviszony minősítése szempontból "felülírják" az új Ptk. rendelkezéseit. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Olasz vendégművész megbízási díjának közterhei

Kérdés: Választható az ekho szerinti adózás a minimálbér időarányos része feletti összegre egy olasz állampolgárságú vendégművész számára, akivel havi nyolc, Magyarországon tartandó koncertre kötöttek megbízási szerződést a 2013. február közepétől július végéig tartó időszakra? A művész Olaszországban nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal. A foglalkoztató igényelt taj-kártyát és adóazonosító jelet, valamint a művészt bejelentették a 13T1041-es nyomtatványon. Milyen közterheket kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...után a kifizetőt 20 százalékos ekho terheli, míg a megbízottól 15 százalékos mértékű ekhót kell levonni.A megbízási díjat pedig a személyi jövedelemadón túl 27 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli, illetve amennyiben a belőle származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnak a béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott – annak 1,19-szeres – összege után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A törvényi mértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Angliában dolgozó magánszemély személyi jövedelemadója

Kérdés: Hol kell elszámolni a személyi jövede­lem­adót abban az esetben, ha egy angliai székhelyű cég megbízási szerződést köt egy magyar magánszeméllyel programozási és szoftverfejlesztési tevékenységre, amely bárhol végezhető? A munkavállaló évi 183 napot meghaladóan Angliában kíván tartózkodni, és a munka nagy részét is ott végezné. Hogyan tudja igazolni a külföldi munkavégzést? A magánszemély korábban magyarországi székhelyű cégében végezte ugyanezt a tevékenységet.
Részlet a válaszából: […]  A programozó magyar állampolgár, Magyarországon él, de atevékenységet (programozást, szoftverfejlesztést) majd Angliában végezné, egyhelyi cég számára. Felmerül az is, hogy hosszabb távú kinti tartózkodásrarendezkedik be. A jövedelmét ezért – első pillantásra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Szerb állampolgárságú megbízott jogállása

Kérdés: Milyen igazolásokat kell bekérni attól a szerb állampolgárságú munkavállalótól, akit egy magyar cég megbízási jogviszonyban kíván foglalkoztatni? A munkavállaló állandó lakóhelye Szerbiában van, és a munkavégzés helye is kizárólag Szerbia, üzletkötői munkakörben, a kapcsolattartás és a teljesítményelszámolás interneten történik, a megbízási díjat bankszámlára történő átutalással egyenlítik ki. A dolgozó más jogviszonnyal nem rendelkezik, a megbízási szerződést a magyar jog szabályai szerint kötik meg. Milyen járulékokat kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után, illetve melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni, Magyarországon biztosított lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...értelmébena szerb munkavállaló bevétele nem adóztatható belföldön, ennek ellenéreMagyarországon csak akkor nem kell a jövedelméből a személyi jövedelemadótlevonni, bevallani és megfizetni, ha a magánszemély a külföldi (szerb)illetőségét igazolja. A külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

PhD-ösztöndíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az állami PhD-ösztöndíjban részesülő magánszemély megbízási díját? Hogyan változik a helyzet, ha időközben az egyetemmel is köt megbízási szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az a tény, hogy a magánszemély állami PhD-ösztöndíjbanrészesül, nincs különösebb kihatással az illető személy után a továbbijogviszonyaiban keletkező adó- és járulékfizetési kötelezettségre. Ez aztjelenti, hogy utána az általános szabályok szerint kell az adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása

Kérdés: Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?
Részlet a válaszából: […] A kérdés több részben is érinti a szövetkezeti tagokszemélyes közreműködését, illetve munkavégzését, ezért elöljáróban ezt a témátkell egy kicsit körüljárnunk. A Szöv-tv. 56. §-a rendelkezik a tagokszövetkezetben történő személyes közreműködéséről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...esetén abban az esetben kerülhet sor, ha a járadékban részesülőszemélynek három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóvalés járulékokkal csökkentett, azaz képzett nettó – keresetének, jövedelménekhavi átlaga meghaladja 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...nem kellfigyelembe venni a Tbj-tv. szerinti járulékalapként.Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés b) pontja szerintitermészetbeni juttatás: A személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.