Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó egyéni vállalkozóként magasabb járulékalap önkéntes választására nincs lehetősége, megoldásként a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás melletti döntés marad, hiszen ebben az esetben a járulékalapot a tényleges kivét határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...alapját, a ténylegesen realizált jövedelem alapján kell leróni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és – ez esetben – a személyi jövedelemadót is.A tag – az ügyvezetésen túl – természetesen közreműködhet a cég bevételszerző tevékenységében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...(adóalapjának) számít.A költségek levonása után fennmaradó rész lesz tehát a vállalkozó jövedelme, amely után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. A költségek ezzel teljes egészében elszámoltnak minősülnek, a bevételeket ebben az esetben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ingatlan bérleti díjának közterhei

Kérdés: A kifizetőnek minden esetben meg kell fizetnie a járulékokat az önálló tevékenységből származó jövedelem után a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján? Hogyan kell megállapítani a járulékalapot ebben az esetben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyt. Tehát ebben az esetben a kifizetőnek nem kell járulékot megállapítani és levonni, a bérleti díjat csak a személyi jövedelemadó terheli.(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Baleseti táppénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Járulékalapot képez a baleseti táp-pénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés összege?
Részlet a válaszából: […] ...említett esetben egyértelműen kártérítésről van szó, ami a keresőképtelenség miatt kiesett jövedelmet pótolja, így utána – noha személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terheli – egyéni járulékot fizetni nem kell. A jogszabályi hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...47. §-a (2) bekezdésének aa) pontja értelmében a kifizető 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítsa meg a személyi jövedelemadó alapját.A jövedelem megállapítása után kell az adóköteles jövedelmet két részre bontani a felhasználói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...költséghányad figyelembevételét kérte.Jelen esetben a tag valószínűleg nem nyilatkozott a tételes költségelszámolásról, így a személyi jövedelemadó alapjául a megbízási díj 90 százalékát kell alapul venni, ami a 45?000 forintos díj esetében 40?500 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] ...A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. Az Szja-tv. rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Költségtérítés bérré nyilvánítása

Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Mindezek alapján a revízió által kirótt járulékot és az ehhez kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatónak kell viselnie, ahogy a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és bírságot is, míg a személyi jövedelemadót a volt munkavállalónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.
1
2
3
4