Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet is,továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapkéntmegállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értveaz Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért(kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulékalapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélkülibruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja

Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...cikkében foglaltak szerintkell eljárni. E szerint az – legalábbis a kérdésben említett körülményekalapján úgy tűnik – érintettet a személyi jövedelemadó fizetésénekkötelezettsége e jogviszonyát tekintve Magyarországon terheli.Adóazonosító jelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százaléktagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadótés az 1 százalékos munkavállalói járulékot is.Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a fiatal munkavállalóelső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...összegét. Az ezt meghaladó hozzájárulásrész természetbeni juttatásnak minősül, mely után a munkáltató a 44 százalék kifizetői személyi jövedelemadót köteles megfizetni. Az szja-köteles rész emellett a munkaadói járulék alapját is képezi. Más a helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...illetve -levonási kötelezettségének. Mivel a munkaadónak ekkor nincs (és nem is lehet) tudomása a később kezdődő munkaviszonyról, a személyi jövedelemadó-előleget, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – a járulékfizetési felső határt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyról van szó, amely személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek, társadalombiztosítási szempontból pedig munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül.Ebből kiindulva a közterhek megállapítása szempontjából első –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.