9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 9 Nyugdíjas kft.-tag részére fizetett napidíj közterhei
Kérdés: Milyen adót, illetve járulékot kell fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha az egyik személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagja részére 50 euró napidíjat fizetnek ki a tevékenységgel összefüggő külföldi utazásokra tekintettel? Milyen közterheket kell levonni a tagtól? A személyes közreműködés ellenértékének elszámolása a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján történik.
3. cikk / 9 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
4. cikk / 9 Társas vállalkozás tagjainak juttatásai
Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
5. cikk / 9 Sportbírói tevékenység elszámolása
Kérdés: Hogyan kell számfejteni a sportbírói tevékenység megbízás alapján történő elszámolását? Az Szja-tv.-ben hol található az adómentesség megszűnésére történő utalás?
6. cikk / 9 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
7. cikk / 9 Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
8. cikk / 9 Természetbeni juttatás közterhei
Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
9. cikk / 9 Mérkőzésvezető részére kifizetett díjazás közterhei
Kérdés: Kell-e, és milyen járulékot, hozzájárulást fizetni a sportegyesületnek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező játékvezető részére egyszeri alkalommal kifizetett bírói díj (4500 forint/alkalom) után?
