Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Ezek után az összegek után a juttatónak kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve a szociális hozzájárulási adót.A juttatások köre azonban 2019. január 1-jétől jelentősen leszűkült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatás munkaviszonyban történik, akkor a dolgozó biztosított lesz, és munkabéréből a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék kerül levonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet is,továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapkéntmegállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értveaz Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony) alapján került sor, tehát utána járulékot fizetni nem kell. Személyi jövedelemadó szempontjából a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat [Szja-tv. 6. § (1) bekezdése] annak az összegnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.