15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír
Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
2. cikk / 15 Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa
Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
3. cikk / 15 Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja
Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
4. cikk / 15 Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
5. cikk / 15 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
6. cikk / 15 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem százalékos ehója
Kérdés: Meg kell-e fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után abban az esetben is, ha a tulajdonos úgy nyilatkozik, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri?
7. cikk / 15 Osztalék közterhei
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a kifizető a dolgozó nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalja át az osztalékot? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
8. cikk / 15 Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?
9. cikk / 15 Százalékos egészségügyi hozzájárulás
Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
10. cikk / 15 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.