Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozást pedig munkáltatónak kell tekinteni [Szja-tv. 71. § (6) bekezdése]. Tehát a béren kívüli juttatások utáni személyi jövedelemadó szempontjából a munkaviszonyban álló személyekkel és munkáltatóikkal azonos megítélés alá esnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó 2010. december 31-én hatályosrendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ebből következően a társas vállalkozó 2010.évi személyi jövedelemadójának megállapításánál sem kell a tevékenységrejellemző keresetet tekintetbe venni. Az Eho-tv. 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Amerikai állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ha egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagja személyes közreműködés címén jövedelmet vesz fel a bt.-től? Hogyan módosul a kötelezettség, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...együttesennem teljesülhet, mivel a kérdésben szereplő bt. minden bizonnyal magyarországiilletőségű. Ebből következően a tag jövedelme személyi jövedelemadó alapjátképezi, valamint a Tbj-tv. 4. § k) pontja szerinti járulékalapot képezőjövedelemnek is minősül egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...a kettősadózás elkerüléséről egyezményt, a társaság által a tajvani állampolgárságúügyvezető részére juttatott jövedelmet személyi jövedelemadó(előleg) terheliabban az esetben is, ha az Szja-tv. szabályai szerint külföldi illetőségűnekminősül. Az Szja-tv. 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.