Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...az előzőekben említett keretösszeget, akkor a munkavállalónak a keretösszeg feletti jövedelmet kell bevallania, illetve ez után a személyi jövedelemadót meg kell fizetnie.Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személyekre vonatkozóan tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Francia állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelem­adót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szo­ciális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt tényállást alapul véve a cég eljárása a magyarországi adó- és járulékfizetés tekintetében helyes. A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatosan azonban akad még tennivalója a cégnek, de nem itthon, hanem Franciaországban. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kis­adózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek túlnyomó többsége alól.Így nem kell bevallaniuk, illetve megfizetniük a – vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,– társasági adót,– személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelyik átvállalná az ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíját, tanulmányi szerződésben kikötve, hogy az egyetem befejeztével náluk helyezkedik el? Előnyösebb-e, ha az említett diák tagként belép a társaságba?
Részlet a válaszából: […] ...származó juttatás a diák Szja-tv. szerinti összevont adóalapjába tartozó egyéb jövedelmének minősül, ami után 16 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie, míg a társaságot 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.A másik – a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozást pedig munkáltatónak kell tekinteni [Szja-tv. 71. § (6) bekezdése]. Tehát a béren kívüli juttatások utáni személyi jövedelemadó szempontjából a munkaviszonyban álló személyekkel és munkáltatóikkal azonos megítélés alá esnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Széchenyi Pihenő Kártya

Kérdés: Részesülhet Széchenyi Pihenő Kártya-juttatásban egy kft. kiegészítő tevékenységet folytató tagja, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és tagi jövedelmet is felvesz?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a juttatás értéke, és a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szerese, amely után a kifizető kft. a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is köteles megfizetni [Szja-tv. 69. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnak a béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott – annak 1,19-szeres – összege után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A törvényi mértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Étkezési hozzájárulás 2012-ben

Kérdés: Adhat-e a munkáltató hozzájárulást a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára azoknak a dolgozóknak, akik Erzsébet-utalványt is kapnak?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb adóteher-kötelezettsége keletkezik akifizetőnek. Ebben az esetben a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellfizetni.A munkáltató megteheti azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni a munkabéren kívüli nem pénzbeli juttatások után? A szerző válaszol: A természetben – tehát nem pénzben – adott juttatást személyi jövedelemadó szempontjából három csoportba tartozhat. Minősülhet:– az Szja-tv. 71. §-a alá tartozó béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...nem kellfigyelembe venni a Tbj-tv. szerinti járulékalapként.Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés b) pontja szerintitermészetbeni juttatás: A személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
1
2
3