Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...nem kellfigyelembe venni a Tbj-tv. szerinti járulékalapként.Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés b) pontja szerintitermészetbeni juttatás: A személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhót követő hó 12-éig ahajléktalan munkavállaló részére teljesített kifizetésekkel, juttatásokkalösszefüggő adókról (személyi jövedelemadó) és járulékokról (munkaadói ésmunkavállalói járulék, társadalombiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése

Kérdés: Milyen módon változott meg 2007-től a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és -befizetés rendszere?
Részlet a válaszából: […] ...képezőjövedelme után fizetendő társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosításijárulékot, nyugdíjjárulékot és tagdíjat a személyi jövedelemadóról benyújtottbevallásában vallja be, és a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap12-éig fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...szerzettjárulékalapot képező jövedelmei után, ide nem értve: – a természetbeni juttatás adóalapként megállapítottértékének személyi jövedelemadóval növelt összegét, – az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapkéntmeghatározott részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
Részlet a válaszából: […] ...is, amikor afelső határt meghaladóan történik meg a hozzájárulás megfizetése. Ilyenkor atúlfizetést ugyancsak a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtottadóbevallásban lehet elszámolni, azaz visszaigényelni az Art. szabályaiszerint. Ez tehát azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százaléktagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadótés az 1 százalékos munkavállalói járulékot is.Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a fiatal munkavállalóelső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...illetve -levonási kötelezettségének. Mivel a munkaadónak ekkor nincs (és nem is lehet) tudomása a később kezdődő munkaviszonyról, a személyi jövedelemadó-előleget, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – a járulékfizetési felső határt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló utáni közterhek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló esetében, ha az iskola határozza meg minden hónapban a tanuló tanulmányi átlaga alapján az összeget, mely az egyik esetben havi 7000 forint, a másik esetben pedig havi 500 forint?
Részlet a válaszából: […] ...nem érik el, megjegyezzük, hogy a tanulónak kifizetett pénzbeli juttatás havi 15 000 forintot meghaladó részét egyéb jövedelemként személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. A tételes egészségügyi hozzájárulással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes munkavégzés ellenértékeként fizetett díjat és a vagyoni jog értékét megkülönböztessük, annak ellenére, hogy mindkettő személyi jövedelemadó-alapot képez. A biztosítási kötelezettség szempontjából irányadó a felhasználási szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.