17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
2. cikk / 17 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 17 Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
4. cikk / 17 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
5. cikk / 17 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
6. cikk / 17 Egyesület által alapított díj
Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
7. cikk / 17 Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások
Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
8. cikk / 17 Hallgatói munkadíj
Kérdés:
Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?
9. cikk / 17 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, ha a munkáltató 2012-ben Sodexo Pass melegétkezési utalványt ad a munkavállalóinak?
10. cikk / 17 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
