Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...valamint szociális ellátás, álláskeresési járadék, álláskeresési segély pótlására szolgál.A jövedelmet pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja értelmében viszont nem terheli a nyugdíjjárulék, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...az előzőekben említett keretösszeget, akkor a munkavállalónak a keretösszeg feletti jövedelmet kell bevallania, illetve ez után a személyi jövedelemadót meg kell fizetnie.Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személyekre vonatkozóan tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] ...részére a munkaviszonya megszűnését követően teljesített kifizetéseket már nem terhelik adó- és járulékfizetési kötelezettségek. A személyi jövedelemadó tekintetében a kifizetés időpontja magát az adókötelezettséget nem befolyásolja (legfeljebb a jövedelmek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálása során mindig tekintettel kell lenni az EGT szabályaira vagyaz említett megállapodásokra.Ugyanez igaz a személyi jövedelemadóra is. Magyarországnakszinte valamennyi állammal van a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozómegállapodása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az érintett nyilatkozata szerint költségekkel,maximum 50 százalékkal. Az így kapott összeg alapján kell megállapítani aszemélyi jövedelemadót, illetve ezt alapul véve kell elbírálni a biztosításikötelezettséget.Az érintett biztosítási kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] Többféle megoldás kínálkozik, de mindenekelőtt azt kell tisztáznunk:ha az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban végzitevékenységét, akkor a társaságot 29 százalék társadalombiztosítási járulék,valamint tételes eho, míg a diákot 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély foglalkoztató e tekintetben nem minősül az Art. 178. § 18. pontjában meghatározott kifizetőnek – az érintettnek kell a személyi jövedelemadóval egyetemben bevallania és megfizetnie (Eho-tv. 2. §). Ebben az esetben tehát a kérdezőnknek lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] 2004-től alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...összegét. Az ezt meghaladó hozzájárulásrész természetbeni juttatásnak minősül, mely után a munkáltató a 44 százalék kifizetői személyi jövedelemadót köteles megfizetni. Az szja-köteles rész emellett a munkaadói járulék alapját is képezi. Más a helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
2