A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] ...juttatás.A Vht. ebből a szempontból deklaratívabb, arról rendelkezik, hogy munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése

Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...a következő (3) bekezdéssel egészült ki.A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szülési szabadság idejére járó távolléti díj személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett – az adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelemnek. Ennek megfelelően, a juttatás szokásos piaci értékét alapulvéve, meg kell fizetni utána a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Keresőképtelen munkavállalók természetbeni juttatásai

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni abban az esetben, ha a cég belső szabályzata szerint a keresőképtelen állományban lévő dolgozók is megkapják a melegétel-utalványt?
Részlet a válaszából: […] Nem. A természetbeni juttatások adómentességét, vagy 2010.évtől kedvezményes adózását nem a munkavégzés, hanem a munkaviszony tényehatározhatja meg. Ennek megfelelően adómentes, illetve kedvezményes adózásútermészetbeni juttatás annak a munkavállalónak is adható, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Étkezési utalvány közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek és a magánszemélynek abban az esetben, ha az ügyintéző melegétkezési utalvány helyett havi 12 000 forint összegben hidegétkezési utalványt osztott ki a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak tekinthető, akkor az adómegfizetésére a munkáltató köteles. A munkáltatónak 54 százalék személyijövedelemadót, a személyi jövedelemadóval növelt adóköteles juttatási értékre 29százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet is, továbbá azSzja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapítottértékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv.69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti alapesetben teljes egészében adóköteles jövedelemnek számít, s utána a juttatás kifizetőjének 44 százalékos mértékű személyi jövedelemadót – ún. forrásadót, de használatos a kifizetői szja kifejezés is – kell fizetnie. Az Szja-tv. azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.