Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...annak arányos részét ki kell fizetni az ügyvezetőnek, és a munkabérből az általános szabályok alapján le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve meg kell fizetni a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a vállalkozásnak pedig meg kell fizetnie a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és az 1,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kft.-tag rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.3. A külön törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...ha ez életszerű, akkor a legegyszerűbb megoldás a részmunkaidős munkaviszony, hiszen ebben az esetben a közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyszemélyes kft. korhatár előtti ellátásban részesülő tulajdonos ügyvezetője, hogy nem keletkezik kereseti korlátba számítandó jövedelme, ha társas vállalkozóként fizet minimumjárulékot, de tagi jövedelmet nem vesz fel, és 0 forint személyi jövedelemadót fizet e jogviszonya alapján? Létesíthet emellett egy részmunkaidős munkaviszonyt havi 100 ezer forintos munkabérért?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása a kérdésben taglaltaktól némileg eltér. A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának a meghatározására a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a Tny-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnak a béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott – annak 1,19-szeres – összege után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A törvényi mértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.