Szakképzetlen munkavállaló foglalkoztatása szakképzettséget igénylő munkakörben

Kérdés: Helyes jár-e el a munkáltató, ha 377 forintos órabért fizet egy szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalója részére, aki egyébként szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...2. § (1) bekezdés b) pontjábanfoglalt rendelkezés értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatottmunkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegea teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 2007. január1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektívszerződés eltérő rendelkezései hiányában – személyi alapbére 40 százaléka illetimeg.Kirendelés esetén – eltérő megállapodás hiányában – amunkavállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

-Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetésre vonatkozó előírásokat az Mt. 105. §-ábanfoglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében kiküldetés: amunkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen a munkahelyén kívüli munkavégzésrekötelezi a munkavállalót. Kiküldetés esete akkor áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében

Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 84. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélkül szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. 66. §-a alapján akinevezésben foglalt illetménye, valamint a rendszeres illetménypótlékok,– munkavállalók esetében a személyi alapbér és a rendszeresbérpótlékok együttes összege. E törvény alkalmazásában kinevezésnek minősül amunkaszerződés is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Adatszolgáltatási kötelezettség közalkalmazottak esetében

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozókra is vonatkozik-e az EMMA? Milyen adatközlési kötelezettség keletkezik ezen a területen?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a nyilvántartás a munkavállaló adatai körében tartalmazza a személyi adatokat, a taj-számot, az állampolgárságot, személyi alapbért, munkaidő hosszát (teljes munkaidő, részmunkaidő), bejelentett munkaviszonyban ellátott munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

EMMA

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak a munkáltatóknak az új munkaügyi adatbázis bevezetésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...adatait:a) személyi adatok (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma),b) taj-szám,c) állampolgárság,d) személyi alapbér,e) munkaidő hossza (teljes munkaidő, részmunkaidő),f) iskolai végzettség, szakképzettség,g) saját adatokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] ...kerül sor.Az Mt. 142. §-a értelmében a munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A Legfelsőbb Bíróság MK 83. sz. állásfoglalása értelmében személyi alapbér:a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak tartalmazzák. A munkavállaló távolléti díja számításának alapjául szolgáló bérelemek: a távollét időszakában érvényes személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok, rendkívüli munkavégzés miatt ún. kiegészítő pótlék.A távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza:"151/A § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.