17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
2. cikk / 17 Macedón állampolgár közterhei
Kérdés:
Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?
3. cikk / 17 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
4. cikk / 17 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
5. cikk / 17 Átlagkereset számítása
Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
6. cikk / 17 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
7. cikk / 17 Szakmunkások bérminimuma
Kérdés: Igaz-e, hogy 2009. január 1-jétől a szakmunkások bérét nem gyakorlati idő alapján differenciálják? Mennyi lehet így a kezdő és a nem kezdő szakmunkás-bérminimum legkisebb összege?
8. cikk / 17 Munkavégzés pihenőnapon
Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
9. cikk / 17 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
10. cikk / 17 Munkavégzés felfüggesztése és eltiltás a munkavégzéstől
Kérdés: Mi a különbség a munkavégzéstől való eltiltás és a munkavégzés felfüggesztése között? A munkavédelmi felügyelet jegyzőkönyvében az egyik dolgozót eltiltotta, a másikat felfüggesztette. Milyen jogcímen kell ezt rögzíteni a bérprogramban, jár-e munkabér ezekre a napokra, hogyan kell szerepeltetni a jelenléti íven ezt a távollétet, illetve szüneteltetni kell-e az érintettek biztosítási jogviszonyát?
