Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónapban az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában ugyancsak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér képezi a szociális hozzájárulási adó alapját. Mind a biztosítottat terhelő járulékok, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

USA-ba kirendelt munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell levonni a közterheket annak a kirendelt munkavállalónak az esetében, aki 2011. augusztus 19-től 2012. augusztus 18-ig az Amerikai Egyesült Államokban, az ottani leányvállalatnál végzi a munkáját, és a fizetését itthonról kapja? Tavaly Magyarországon fizette meg az adót és a járulékokat, de ebben az évben az USA-ban adózik. Adóelőleget jelenleg nem vonnak tőle, de 18,5 százalék járulékot igen. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan változik abban az esetben, ha októberig maradnia kellene?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatás elkerülése végettkötött szerződésünk (2010. évi XXII. tv.) értelmében nincs, akkor amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér. Mindezek alapján amagyarországi munkáltató 2011-ben helyesen járt el az egyéni járuléklevonásával, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Külföldi állampolgárok foglalkoztatása harmadik országban

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a Magyarországon bejegyzett foglalkoztatóra abban az esetben, ha harmadik ország területén szeretnének amerikai és kínai állampolgárokat foglalkoztatni, hogy a saját országukban értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi munkavállalóknak Magyarországonnem keletkezik adóköteles jövedelmük – járulékalapként a munkaszerződésükbenszereplő személyi alapbért, megbízási szerződés esetén a szerződésbenmeghatározott díjazást kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...(akkor,amikor a jövedelme után Németországban kell adóznia, ez várhatóan 2011-benlesz) csak a munkaszerződésében meghatározott személyi alapbért (tehát a havibruttó 350 000 forint munkabérét) kell járulékalapnak tekinteni [Tbj-tv.4. § k) pontjának 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti a személyi jövedelemadót, akkor – az említettjogszabályi hely 2. alpontja értelmében – a munkaszerződésben meghatározottszemélyi alapbér után kell a járulékokat leróni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...kettős adóztatás elkerülését biztosító szabályokkövetkeztében Magyarországon nem adóztatható), a munkaszerződésükbenmeghatározott személyi alapbér képezi a járulékfizetésük alapját. A fizetendőjárulékok típusa megegyezik a magyar állampolgárok által,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Román állampolgárságú megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, illetve az egyéb közterheket egy román magánszemély részére kifizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a magánszemély nem tudja illetőségét igazolni az Art. 4. számú mellékletében foglaltak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...nincs személyijövedelemadó-előlegszámításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulék alapja amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve egyéb szerződésbenrögzített díjazás.A kérdésben konkrétan említett román állampolgárra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...külföldi személyesetén – az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában – amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg az egyébszerződésben meghatározott díj a járulék alapja.Jelen esetben e jogszabályi hely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Litván, lett, észt és orosz állampolgárok jogviszonya

Kérdés: Egy magyar-német tulajdonban lévő kft. a balti államokban alkalmaz ott élő litván, lett, illetve észt állampolgárokat, esetenként Oroszországban orosz állampolgárságú munkavállalókat. Hogyan alakul az érintettek biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...afoglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetén szja-kötelesjövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér,illetőleg a szerződésben meghatározott díj a járulék alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.