Távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munka­bérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
Részlet a válaszából: […] ...következtetve, a távolléti díj kiszámolására vonatkozó útmutatást megelőzően szükséges tisztázni az alapbér (korábban személyi alapbér), teljesítménybér, garantált bér rendeltetését, fogalmát, egymáshoz való viszonyát.Az alapbér az a kötelezően...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.Az átmeneti időszakban hatályos régi szabályok szerint a távolléti díjat a munkavállaló személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai, továbbá a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótléka figyelembevételével kell.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Távollét díj számítása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak:"151/A. § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a...�bbiak:"151/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Mi a munkavállalók jogállása a márciustól májusig tartó időszakban, ha a munkáltató márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, mert nem tudott munkát adni a munkavállalóknak, az előírt határidők miatt azonban a tényleges felmondás csak májusban történhet meg? A munkavállalók munkaviszonya májusig fennáll, munkát és fizetést viszont a munkáltató nem tud biztosítani a számukra, így nem történik meg a járulékfizetés sem. Jogosultak lesznek-e egészségbiztosítási ellátásra a munkavállalók, illetve szereznek-e szolgálati időt ez alatt az időszak alatt?
Részlet a válaszából: […] ...történt.Márpedig arra az időszakra, amely alatt a munkáltató nem tudmunkát adni, az Mt. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a dolgozót személyialapbére illeti meg. Összefoglalva tehát, az említett munkavállalókra jelzettidőszakban kiterjed a biztosítás, megilleti őket az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Munkabér elszámolása orvosi vizsgálat ideje alatt

Kérdés: Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót,ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, azemiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.A jogalkalmazói, ítélkezési gyakorlat értelmében, ha amunkavállaló a munkáltató engedélyével mentesül a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Macedón állampolgár közterhei

Kérdés:

Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?

Részlet a válaszából: […] ...Mivel egyszemélyes kft.-ről van szó, alapos okkal feltételezhető, hogy a társaság ügyvezetését a macedón állampolgárságú egyszemélyi tag látja el. Az ügyvezetői minőség pedig azt eredményezi, hogy a macedón állampolgárságú tag az idézett 5. alpontban......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Prémium, jutalék, jutalom

Kérdés: Egy munkáltató időszakonként a munkabéren felül további munkabér jellegű juttatásokban részesít meghatározott munkavállalókat. Kizárhatók egyes munkavállalók jogszerűen az ilyen jellegű juttatásokból? Mi a különbség a prémium, a jutalék, valamint a jutalom között?
Részlet a válaszából: […] ...jutalmazássalkapcsolatban korábban kialakult elveket, szempontokat.A prémium meghatározott teljesítmény elérése esetére előrekitűzött, a személyi alapbéren vagy azt helyettesítő teljesítménybéren felüljáró díjazás. Célja, hogy az időbér és a teljesítménybér által.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi illetőségűmagánszemély valamennyi jövedelme belföldön adóköteles. Ez a teljes körűadókötelezettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar illetőségű személybelföldről és külföldről származó jövedelme egyaránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...(akkor,amikor a jövedelme után Németországban kell adóznia, ez várhatóan 2011-benlesz) csak a munkaszerződésében meghatározott személyi alapbért (tehát a havibruttó 350 000 forint munkabérét) kell járulékalapnak tekinteni [Tbj-tv.4. § k) pontjának 2....n...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Többletmunkaidő elszámolása

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
Részlet a válaszából: […] ...felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértékenem lehet kevesebba) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája utána személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70százalékánál,b) pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.
1
2
3
4
9