Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...adható. Az Szja-tv. béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályainak (71. §) alkalmazása során a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját is munkavállalónak, a társas vállalkozást pedig munkáltatónak kell tekinteni [Szja-tv. 71. § (6) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...említettjogszabályi hely (6) bekezdése értelmében e szabály alkalmazásában a társasvállalkozás munkáltatónak, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjapedig munkavállalónak minősül.A válaszunk tehát igen, kiegészítve azzal, hogy ez természetesencsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást köteles fizetni azon összegután, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozástevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedéskéntmeg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] Jó hírrel szolgálhatunk olvasónknak, ugyanis az evás"osztalék" után nem köteles a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetésére. A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az Eho-tv. 3. § (3)bekezdésének c) pontja szerint a 25, illetőleg 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Amerikai állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ha egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagja személyes közreműködés címén jövedelmet vesz fel a bt.-től? Hogyan módosul a kötelezettség, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja 2004-tőlállampolgárságára, illetőségére tekintet nélkül biztosítási kötelezettség alátartozik mint társas vállalkozó. A 49/1979. MT rendelet 14. cikkének előírásaialapján az amerikai állampolgárságú beltagnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...kellett levonni. Az Eho-tv. eltérő szabályrendszere ellenbenmár akkor is előírta – és jelenleg is előírja – tagi jogviszony keretébenszemélyesen közreműködő tag után a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettséget, annak illetőségére tekintet nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.