12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
2. cikk / 12 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
3. cikk / 12 Egyszemélyes kft. tulajdonosának jogviszonya
Kérdés: Helyesen történik a jogviszonyok meghatározása, illetve bejelentése annál az egyszemélyes kft.-nél, amelynek a tulajdonosa alapítói határozat alapján tagi jogviszonyban művezetőként közreműködik a cég tevékenységében, ügyvezetőként viszont nem vesz fel jövedelmet, így ezt a tevékenységet semmilyen jogviszonyban nem jelenti be? A társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről.
4. cikk / 12 Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Helyesen járt el az egyszemélyes kft. ügyvezetője jogviszonyának meghatározásában a cég 2009 és 2011 között, ha a vezető tisztségviselő a feladatok ellátásáért nem vett fel jövedelmet, a bejelentése pedig személyesen közreműködő tagi jogviszonyként történt, tekintettel arra, hogy a cégben művezetőként tevékenykedett? A személyes közreműködési kötelezettség nem szerepelt a társasági szerződésben.
5. cikk / 12 Kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Lehet-e 2 órai bért elszámolni a tagsági jogviszonyban közreműködő tulajdonosok után? Gyakorolhatja-e a munkáltatói feladatokat egy kft.-tag?
6. cikk / 12 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
7. cikk / 12 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
8. cikk / 12 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
9. cikk / 12 Kft.-ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Egy kft.-nek három tagja van, akik egyenlő arányban tulajdonosok, és mind a hárman ügyvezetők is. Lehetséges-e, hogy az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés keretében lássák el, amelyért díjazást nem vesznek fel, a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük pedig tagi jogviszonyban történik? A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető lehet-e munkaviszonyban ügyvezető? A Társadalombiztosítási Levelek 22. számának 358. kérdésében az szerepel, hogy ha nincs többségi tulajdonos tag, akkor az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet.
10. cikk / 12 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?