Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben egyértelmű a kültag személyes közreműködése, amely alapján társas vállalkozónak, egészen pontosan biztosított társas vállalkozónak minősül, hiszen szolgálati járandóságban részesül, ami nem nyugellátás, így nem tekintendő kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...közérdeket is szolgál.A nyugdíjas-szövetkezetnek csak olyan természetes személy tagjai lehetnek, akik a szövetkezet tevékenységében személyes közreműködést vállalnak, és a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. A törvény alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak tehát legalább egy beltagjának és legalább egy kültagjának kell lennie, a tagok felelőssége azonban lényegesen eltér.A személyes közreműködésben azonban nincs eltérés, azaz a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, illetve a tételes ehót. Nézzük társadalombiztosítási jogállásuk alakulását aváltozások után! A tagoknak megszűnik a személyes közreműködése, amiheznemcsak a tényleges személyes közreműködéssel kell felhagyni, hanem célszerű atársasági szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...kerülhet sor), akkor társas vállalkozónak tekintendő.A nyugdíjasnak nem tekinthető társas vállalkozónak főszabályszerint a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képezőjövedelem (de legalább havi 131 ezer forint vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] ...társasvállalkozóként – láthatja el.A második esetben kiegészítő tevékenységet folytató társasvállalkozóról van szó, akinek – személyes közreműködésére tekintettelkiosztott, járulékalapot képező – jövedelme után 5 százalék baleseti járulékotkell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...27. § (2) bekezdése alapján a társas vállalkozóegészségbiztosításijárulék-fizetésének alapja: a társas vállalkozó részére aszemélyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapotképező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának táppénze

Kérdés: Kaphat-e táppénzt az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, illetve ennek folyósítása tartama alatt az irodának milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után köteles 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizetni a részére – személyes közreműködésére tekintettel – juttatott, járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.