11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 11 Egyszemélyes kft. tulajdonosának szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjra egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki tagi jogviszonyban áll a cégben, havonta bruttó 330 000 forint tagi jövedelem után fizeti a közterheket, és várhatóan az év végétől táppénzes állományban lesz, mert gyermeket vár? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, kell egy másik személyt alkalmazni pl. megbízási jogviszonyban, ha a CSED és a GYED ideje alatt semmilyen bevétele nem lesz a cégnek, és nem állít ki számlát?
3. cikk / 11 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
4. cikk / 11 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
5. cikk / 11 Társas vállalkozó járulékfizetése szüléshez kapcsolódó ellátások igénybevétele alatt
Kérdés: Személyes közreműködése esetén kötelezett lesz-e mimimumjárulék-fizetésre egy társas vállalkozás tagja, aki jelenleg GYES-ben részesül, de hamarosan újra szül, és a GYES mellett TGYÁS-ra és GYED-re is jogosultságot szerez? A jogszabályok értelmében a GYED alatt nem kell megfizetni a minimumjárulékokat.
6. cikk / 11 Őstermelő ellátásai
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie a nem főállású őstermelőnek az őstermelői tevékenységét abban az esetben, ha TGYÁS-ban, illetve GYED-ben részesül? Jól értelmezi-e, hogy az őstermelői tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek abban az esetben, ha 4 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén nyilatkozik arról, hogy nem volt mezőgazdasági őstermelésből jövedelme, illetve rendelkezik a bevétel 20 százalékának megfelelő összegű tevékenységével kapcsolatban felmerült költségszámlával?
7. cikk / 11 Ekhós dolgozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
8. cikk / 11 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
9. cikk / 11 GYED alatti munkavégzés
Kérdés: A bt. tevékenyen részt vevő tagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. 2007. évben szülési szabadságra, majd GYED-re kíván menni. Elveszítheti-e a tag a jogosultságát az ellátásokra, valamint kötelezetté válik-e a minimálbér utáni járulékfizetésre, amennyiben a bt.-ben bevételszerző tevékenység folytatódik, és nincsen más tevékenykedő? Összevonás alá tartozó szja-köteles jövedelmet a tag nem vesz fel, munkaviszonya az ellátások alatt is fennáll.
10. cikk / 11 Bt. beltagjának jogviszonya szülés esetén
Kérdés: Egy bt. beltagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett a bt. ügyvezetője és a munkáltatói jogok gyakorlója. Tagi jövedelmet nem vesz fel. Az ügyvezető gyermeket vár, ezért jelenleg a főállású munkaviszonyából táppénzes állományban van, majd a szülést követően TGYÁS-ra, illetve GYED-re, majd GYES-re megy. Gyakorolhatja-e a bt.-ben továbbra is az ügyvezetői tisztségét, díjazás nélkül?