GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt?- végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Közalkalmazott fizetési fokozata

Kérdés: Figyelembe vehető a bedolgozói, szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve a romániai munkaviszony a közalkalmazotti jogviszony fizetési fokozatának megállapításánál? Hogyan kell figyelembe venni a munkaviszonyokat, és melyik fizetési fokozatba sorolható be a közalkalmazott, ha a betöltendő munkaköréhez szükséges egyetemi végzettséget 2012. június 15-én szerezte meg, és 2000. szeptember 18-tól 2002. augusztus 31-ig a Nemzeti Múzeumban, 2004. május 10-től 2004. június 2-ig, illetve 2008. július 7-től 2013. május 31-ig pedig több kft.-ben dolgozott munkaviszony keretében? Áthelyezés esetén átvihető-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadság, vagy minden esetben ki kell fizetni a megváltást?
Részlet a válaszából: […] ...2007. július 1-jétől hatályon kívül helyezte a Szöv-tv. E törvény 56. §-ának (2) bekezdése értelmében az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

-Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése

Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munka­viszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjban, 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásban részesülő személy "visszafoglalkoztatásához" szankció kötődik, melynek alkalmazása során elsősorban azt kell(ett) vizsgálni, hogy a munkáltató és a munkavállaló között milyen jogviszony állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni azt a személyt is, aki különtörvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaságtevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretébentörténő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...tagja esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a tagnak a társaság tevékenységében történő tényleges és személyes közreműködése alapozza meg. Ennek a személyes közreműködésnek nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.