Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítése során kategorizált egyes jövedelemtípusok fogalommeghatározásai ismeretében – havi-, hetibér, munkadíj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, egyéb juttatás – a munkáltató által fizetett különbözeti összegre családi kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...4. § d) pontjahatározza meg, mely szerint keresőtevékenységnek minősül többek között a társasvállalkozás tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő -tevékenység is. Mindezekre tekintettel az ügyvédi tevékenységét a szüléstkövetően is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Többségi tulajdonos ügyvezető önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni, illetve a tagtól levonni abban az esetben, ha egy kft. a többségi tulajdonos, személyesen közreműködő ügyvezetője részére önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet? Figyelembe vehető-e ez az összeg a táppénz alapjának meghatározásánál? Szerepeltetni kell-e az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban, illetve a biztosítási kedvezményt ettől függetlenül érvényesítheti-e a tag?
Részlet a válaszából: […] ...tagdíj-hozzájárulás esetébenbiztosítja az adómentességet. Jelen esetben társas vállalkozóról van, tehát atagdíj-hozzájárulás személyes közreműködésre tekintettel kiosztott adókötelesjövedelemnek minősül. Ennek megfelelően jövedelemként be kell vallani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben társas vállalkozóról van szó. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert az Szja-tv.7. § (1) bekezdés k) pontja csak a munkaviszonyban álló dolgozó számára teszilehetővé – bizonyos összeghatárig – az adómentes önkéntes kölcsönösegészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen jövedelem leheta munkaviszonyból származó jövedelem, egyéni vállalkozóként a vállalkozóikivét, társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, azegyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként, illetve a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...tagja. Nem minősül biztosítottnak az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...tagja esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a tagnak a társaság tevékenységében történő tényleges és személyes közreműködése alapozza meg. Ennek a személyes közreműködésnek nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.