Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti járulékfizetés alól.Tehát a jelzett igazolás birtokában a magyar társaságban betöltendő vezetőtisztségéből következő személyes közreműködése biztosítási és járulékfizetésikötelezettséget nem von maga után. A Gt. jelenleg hatályos 30. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján a nem önálló tevékenység kategóriájábatartozik – többek között – a társas vállalkozás magánszemély tagjának aszemélyes közreműködése, amennyiben az annak ellenében kapott juttatást atársas vállalkozás költségei között számolják el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...taglétszám figyelembevételével – az egy tagra jutó értéket veszik-e figyelembe, vagy az osztalékból a tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összeg 30 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet a válaszából: […] ...mivel Magyarországnak Svédországgal nincs ilyen hatályos megállapodása.Biztosítási kötelezettség hiányában e svéd – egyébként személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősülő – bt.-tag jövedelme után járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki a biztosítás (a társas vállalkozókra a magyar-román szociálpolitikai megállapodást nem lehet alkalmazni), ebben az esetben a személyes közreműködésére tekintettel kapott jövedelmét nem terheli társadalombiztosítási kötelezettség.A tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Bérköltségnek vagy személyi jellegű kifizetésnek minősül-e a számvitelben az a részvényjuttatás, amelyet konkrét feladatok kitűzésével, azok teljesítése esetén ad a vállalkozás a dolgozójának? Korábban a részvényjuttatást természetbeni juttatásként adózta le a munkáltató, 2003-tól azonban ez az Szja-tv. módosítása nyomán a magánszemély összevonandó jövedelmének része. A személyi jövedelemadón kívül még milyen terhei vannak ennek a juttatási formának (tb, munkaadói, munkavállalói, szakképzési stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.