30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
2. cikk / 30 Kft.-tagok társadalombiztosítási közterhei
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni egy kétszemélyes kft. tagjai után abban az esetben, ha mindketten 20 órás munkaviszonyban közreműködnek a társaság tevékenységében, amelybe beletartozik az ügyvezetés is? Az egyik tag nyugdíjas.
3. cikk / 30 Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója
Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
4. cikk / 30 Szabadalom értékesítése
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
5. cikk / 30 Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt
Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
6. cikk / 30 Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
7. cikk / 30 Bt.-beltag munkanélküli-ellátása
Kérdés: Igénybe vehet-e munkanélküli-ellátást egy betéti társaság beltagja, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, de a munkáltatója megszűnt? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a beltagsága miatt? Teljeskörűen biztosított lesz-e a munkanélküli-ellátás ideje alatt?
8. cikk / 30 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
9. cikk / 30 Nappali tagozatos beltag közterhei
Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha nem vesz fel jövedelmet, mert egy felsőfokú intézmény nappali tagozatán végzi tanulmányait? A tag hallgatói jogviszonyát az iskola leigazolta. Változik-e a hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a hallgató továbbtanul, szintén nappali tagozaton, doktori cím megszerzése miatt, ahol ösztöndíjat kap? Melyik jogszabály írja elő a bt. beltagjának kötelező személyes közreműködését?
10. cikk / 30 Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka
Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
