Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Főállású anya egyéni vállalkozóként

Kérdés: Lehet-e főállású anya egy egyéni vállalkozó, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána abban az esetben, ha vállalkozásában ténylegesen alkalmazottai dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazottai,tehát, ha nincs kivétje: akkor az egyéni vállalkozásban semmilyenjárulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik.Amennyiben személyes közreműködésére tekintettel mégisszámol el költséget, akkor a járulékfizetési kötelezettség az általánosszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység;"E törvényi hely értelmezése arra enged következtetni – tekintve, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...tagja. Nem minősül biztosítottnak az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.