Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...(tagsági jogviszony). Ennek a szabálynak az ismeretében a kérdés egy része máris megválaszolható, nevezetesen, mivel mindkét tag személyes közreműködésére munkaszerződés alapján kerül sor, ezért a társaságban történő munkavégzésükre tekintettel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül.Ugyanakkor a társaság tagjai a társaságban való személyes közreműködésükről, illetve annak módjáról szabadon dönthetnek. Dönthet úgy a tag, hogy egyáltalán nem működik közre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...– az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével – nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A személyes közreműködés történhet – a szövetkezet tevékenységéhez képest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...jelentősége, hogy a betéti társaság az egyszerűsített vállalkozói adó alanya. A vonatkozó jogszabályok szerint nem kötelező a tagnak a személyes közreműködésért jövedelmet fizetni, arra a társasági szerződés rendelkezése vagy a tagokkal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […]  A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után atársadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig a nyugdíjjárulékot(tagdíjat) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyesközreműködésére tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] Akár belföldi, akár külföldi illetőségű tagokról van szó, abiztosítási kötelezettség fennállásához egyikük esetében -a társaságbanuralkodó tulajdoni viszonyok boncolgatása nélkül – sem fér kétség. A kérdésinkább az, hogy milyen jogviszony alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, míg a kft.-nek a személyes közreműködésére tekintettel esetlegesen kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után kell lerónia ugyanezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség.A főfoglalkozású – többes jogviszonyban nem álló – társas vállalkozó biztosított járulékalapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.