GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt?- végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Nemleges adatszolgáltatás

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés f) pontja értelmében biztosította kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.A társas vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységetfolytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Nyugdíjas beltag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is egy betéti társaság egyetlen nyugdíjas beltagjának, aki személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében? Változik-e a helyzet, ha ez a beltag más EU-tagállam, illetve harmadik ország nyugdíjas állampolgára? Kell-e valamilyen közterhet fizetni a nyugdíjas beltag után, ha személyesen nem működik közre, a vállalkozás képviseletét pedig díjazás nélkül látja el?
Részlet a válaszából: […] ...(pontosabban az Európai Gazdasági Térséghez tartozó)tagállamtól részesül nyugellátásban. Saját jogú nyugdíjasnak minősül, és -személyes közreműködésére tekintettel – kiegészítő tevékenységet folytatótársas vállalkozónak.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.