Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...alá esnek a társas vállalkozók és a társas vállalkozások is, melyen nem változtat az a körülmény, hogy a társas vállalkozó a személyes közreműködéséért más jövedelmet nem kap a társaságtól. Ennek következtében a kifizetőt – esetünkben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] ...és ez nemmunkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik. A Gt. 91. § (2)bekezdése értelmében azonban nem minősül személyes közreműködésnek azüzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban és a polgárijogi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

20 órás munkaviszonyban álló orvos társas vállalkozása

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve ehót kell megfizetni az után a kft.-ügyvezető után, aki személyesen is részt vesz a társaság tevékenységében, de jövedelmet nem vesz fel? A vállalkozó orvosként dolgozik heti 20 órás munkaviszonyban, de az ügyeletekkel és egyéb túlórákkal munkaviszonyban eltöltött ideje a heti 36 órát mindig meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...0 forinttiszteletdíjjal rendelkező választott tisztségviselőről van szó.Egészen más a helyzet a társaság tevékenységében történőszemélyes közreműködés vonatkozásában, hiszen – ha ez tagsági jogviszonyalapján történik – az érintett orvos társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján a nem önálló tevékenység kategóriájábatartozik – többek között – a társas vállalkozás magánszemély tagjának aszemélyes közreműködése, amennyiben az annak ellenében kapott juttatást atársas vállalkozás költségei között számolják el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem nyugdíjas – a járulékokat (29 százalék tb-, 8,5 százalék nyugdíj- és 4 százalék egészségbiztosítási járulék) a tényleges (személyes közreműködésére tekintettel kiosztott és járulékalapot képező) jövedelme, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó is. Az egyidejűleg egyéni vállalkozónak is minősülő társas vállalkozó a Tbj-tv. 31. § (5) bekezdése értelmében csak a személyes közreműködésére tekintettel ténylegesen kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után kell, hogy megfizesse a járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.