14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
Kérdés:
Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?
2. cikk / 14 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
3. cikk / 14 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
4. cikk / 14 Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
5. cikk / 14 Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése
Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
6. cikk / 14 Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló betegszabadsága
Kérdés: Jogosult lehet betegszabadságra a kötelező szakmai gyakorlat idején hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló?
7. cikk / 14 Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata
Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
8. cikk / 14 Hallgatói munkadíj
Kérdés:
Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?
9. cikk / 14 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
10. cikk / 14 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?