10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kedvezmény ekho szerint adózó munkavállalók esetén
Kérdés: Hogyan érvényesítheti a 61/2020. Korm. rendelet alapján járó kedvezményeket a kft. a munkaviszonyban álló dolgozói után, ha azok a minimálbért meghaladó díjazásukra az ekho szerinti adózást választották? Kiterjed-e erre is a kedvezmény?
2. cikk / 10 Ekho
Kérdés: Hogyan kell csökkenteni a 17,5 százalékos munkáltatói, illetve a magánszemélyt terhelő 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy sportegyesület által megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek esetében? Hogyan érvényesíthető a kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 10 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
4. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
5. cikk / 10 Szerzői díj közterhei
Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
6. cikk / 10 Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
7. cikk / 10 Betéti társaság beltagjának jogviszonyai
Kérdés: Rendelkezhet két külön jogviszonnyal a tulajdonában lévő betéti társaságban a beltag, aki ellátja a vezető tisztségviselői feladatokat, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy a két tevékenységet egy jogviszony keretében láthatja csak el? Valóban mentesülne vezető tisztségviselőként e minimális közteherfizetés alól, abban az esetben, ha egy egyesületben rendelkezik egy 20 órás bejelentett munka-viszonnyal, és a társaságban a személyes közreműködést szintén egy 20 órás munka-viszonyban látná el?
8. cikk / 10 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
9. cikk / 10 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
10. cikk / 10 Kft. munkaviszonyban álló tagjai
Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
