14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
2. cikk / 14 Táppénz alapja
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, ha a minimálbér alapulvételével állapította meg a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. július 5-től dolgozik jelenlegi munkahelyén főfoglalkozású munkaviszonyban, előző munkaviszonya 2015. október 21-től 2016. június 30-ig tartott, keresőképtelen 2016. december 15-től jelenleg is, és 5 nap betegszabadságon volt 2016. november 7-től 11-ig, majd 2016. december 15-16-án 2 napot? A dolgozó munkabére július hóban 27 napra 180?400 forint, augusztusban 31 napra 212?960 forint, szeptemberben 30 napra 238?211 forint.
3. cikk / 14 Számítási időszakon kívül eső osztószámcsökkentő napok
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénzalap megállapítása során az osztószámcsökkentő napokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. április 14-től keresőképtelen, a betegszabadságát kimerítette egy korábbi keresőképtelenség alkalmából, és 2007. december 19-től folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik? Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időszak, ezen belül a számítási időszak 2014. június 19-től 2015. január 31-ig 227 naptári nap, a kieső idő az irányadó időszakon belül 47 nap, melyből 8 nap (2014. június 1-jétől június 8-ig) a számítási időszakon kívülre esik.
4. cikk / 14 Táppénz alapja
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. február 1-jétől áll a munkáltató alkalmazásában, előtte megszakadt a folyamatos biztosítási ideje, a betegszabadságát kimerítette, és 2014. október 9-től 2014. október 11-ig táppénzen volt? Az október havi teljes keresete 105 818 forint volt.
5. cikk / 14 Osztószám megállapítása baleseti táppénz esetén
Kérdés: Megtalálható valamelyik jogszabályi helyen az az előírás, hogy baleseti táppénz számításánál a pihenőnap osztószámcsökkentő abban az esetben, ha előzőleg szabadságon volt a dolgozó, vagy csak következtetni lehet erre más szabályozásokból?
6. cikk / 14 Táppénz maximumösszege
Kérdés: A betegszabadság lejárta után a napi 6200 forintos maximumösszeg 60 százalékát fogja táppénzként kapni az a dolgozó, akinek a 2011. évi jövedelme 4 422 388 forint volt, osztószámcsökkentő napja nincs, ezért a naptári napi átlaga 12 115,99 forint, amelynek a 60 százaléka, 7269,60 forint meghaladja a maximumösszeget.
7. cikk / 14 Baleseti táppénz
Kérdés: Mikortól jár baleseti táppénz annak a munkavállalónak, aki 2010. november 11-én 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett, munkaideje 14.00 óráig tartott volna, és erre a napra teljes munkabért kap? Mi lesz az ellátás összege, ha a 2010. október havi munkabére 200 600 forint, valamint 76 240 forint 6 nap fizetett szabadság, és október hónapban került elszámolásra a szeptember havi 56 580 forint összegű, valamint az október hónapra járó 44 160 forint összegű túlórája is?
8. cikk / 14 Baleseti táppénz alapja, osztószáma
Kérdés: Mennyi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2009 szeptemberében üzemi balesetet szenvedett munkavállalónak az esetében, akinek a 2009. augusztus havi munkabére 100 000 forint volt, és 2009 szeptemberében a 2009. január-augusztus havi jó munkájáért 50 000 forint jutalomban részesült? Ki kell-e venni a hétvégét is az osztószámból abban az esetben, ha a dolgozó augusztusban két napot (csütörtök, péntek) szabadságon volt? Csökkenti-e az osztószámot a fizetett ünnepnap?
9. cikk / 14 Táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem lesz a táppénz alapja 2008. július 4-én kezdődő keresőképtelensége esetén annak a munkavállalónak, akit 2007. március 6-tól foglalkoztat munkáltatója, de 2007. június 30-ig még nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, azért a kifizetett munkabére után – az akkor hatályos jogszabályra tekintettel – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak? 2007. július 1-jétől már megtörtént a pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása, mivel a dolgozó hallgatói jogviszonya megszűnt. A munkavállaló szeptemberben szülni fog. Mi lesz az osztószáma a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeknek? Nem rendszeres jövedelmek: 2007. július 4-én kifizetett 70 000 forint jutalom, mely a 2007. március 6-tól 2007. június 30-ig terjedő időben végzett munkáért járt (pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak a jutalom összegéből), 2007. november 30-án kifizetett 2000 forint bankszámla-költségtérítés, 2007. december 3-án kifizetett 70 096 forint 13. havi bér.
10. cikk / 14 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása
Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
