6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Munkaidő beosztása
Kérdés: Mit jelent a törzsidő alapján történő munkavégzés, és miben különbözik ez a rugalmas munkaidőtől? Milyen előnyöket jelent a munkavállaló részére, ha ilyen módon végzi a munkáját?
2. cikk / 6 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
3. cikk / 6 Távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munkabérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
4. cikk / 6 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
5. cikk / 6 Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai
Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
6. cikk / 6 Egy műszakos munkarend
Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
