9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Biztosítás emberi reprodukciós eljárás alatt
Kérdés: Miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés alatt, amennyiben igazoltan van távol a munkahelyétől? Mi a foglalkoztató teendője a bejelentés és a járulékfizetés tekintetében erre az időszakra vonatkozóan?
2. cikk / 9 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
3. cikk / 9 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
4. cikk / 9 Alapbérbe beépített pótlékok
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
5. cikk / 9 Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
6. cikk / 9 GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ki tudja venni a szabadságát a munkába állás előtt az a munkavállaló, aki 2010. december 30-án született gyermeke után GYED-ben részesült, amelynek lejárta után vissza szeretne menni dolgozni? Mennyi időre jár a szabadság ebben az esetben?
7. cikk / 9 GYES-en lévő munkavállaló új munkaviszonya
Kérdés: Meg kell-e szüntetni, illetve megszüntetheti-e a munkáltató annak a kismamának a munkaviszonyát, aki jelenleg GYES miatt fizetés nélküli szabadságon van, de a gyermek egyéves kora után munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatónál? A dolgozó nem jelentette be az új jogviszonyát a régi munkáltatójának. A GYES lejárta után hogyan kell elszámolni a munkavállaló szabadságát? Jár-e szabadság az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony után?
8. cikk / 9 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
9. cikk / 9 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?