Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A munkavállalót munkavégzés hiányában az alábbi esetekben illeti meg távolléti díj:– a szabadság tartamára;– a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetei közül (Mt. 55. §)= a kötelező orvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Jutalék beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
Részlet a válaszából: […] ...munkanaponát), a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, véradáson történő részvételidejére, munkaszüneti nap miatt kiesett időre, a szabadság időtartamára, aszoptatási munkaidő-kedvezmény idejére, valamint a munkaviszonyra vonatkozószabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...sem kötelezhető a munkáltatója, hogy utólag hozzájáruljon akeresőképtelenség miatti távolléte jogcímének megváltoztatásához (rendesszabadság, "csúsztatás"). Ugyanis mind a rendes szabadság kiadásának, mind arendkívüli munkavégzés ellentételezéseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] ...vagykizárólag munkaviszony alatt, a munkavégzés során illeti meg az arra jogosultmunkavállalót, a munkaviszony szünetelése, illetve szabadság esetére pedig nem.A jogosultság e feltételeit nem a kérdéses esetben említettbérprogram, hanem a belső szabályozás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Betegszabadság teljesítménybér esetén

Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatáraés megállapítására vonatkozó előírásokba, továbbá nem sértette a jóhiszeműségés tisztesség alapelvét.A betegszabadság időtartamára a munkavállalót távollétidíjának nyolcvan százaléka illeti meg. A távolléti díj számításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...illetve abeosztásnál figyelembe vett munkanapok számát az általános munkarendbenfoglalkoztatott munkavállalókéhoz képest;– a rendes szabadság időtartamára;– a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére. A nőnek aszoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében

Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
Részlet a válaszából: […] ...értelmében amunkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélkül szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Műszakpótlék érvényesítése GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának kiadásakor

Kérdés: Szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 151/A. § 3/c pontja alapján folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék címén plusz 20 százalék is jár. Az ún. "GYES szabadság" kiadásakor kell-e fizetni az idézett 20 százalékos kiegészítést, hiszen a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzési kötelezettsége, tehát műszakpótlék-kiesése sem keletkezik a dolgozónak ezen szabadság alatt?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a munkavállaló részére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 151/A. § (1)-(12) bekezdéseiben foglaltak tartalmazzák. A munkavállaló távolléti díja számításának alapjául szolgáló bérelemek: a távollét időszakában érvényes személyi alapbér, a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet legkorábban igénybe, és ennek időtartama megegyezik a szülési szabadság időtartamával, azaz 168 nap. Az Mt. szerint ugyanis a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
2