5 talált cikk a kieső idő , irányadó időszak , jogosultság , szabadság kifejezésre

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével és 50 százalékos mértékben számfejtette annak a dolgozónak a táppénzeit, aki 2016. március 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, nyilatkozata szerint ezt megelőzően nem állt biztosításra kötelezett jogviszonyban, és keresőképtelen volt 2016. augusztus 1-7., szeptember 9-26. és november 2-27. között? A munkavállaló betegszabadságon volt 2016. április 20-27., június 24-29. és augusztus 1-3. között.

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénzalap megállapítása során az osztószámcsökkentő napokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. április 14-től keresőképtelen, a betegszabadságát kimerítette egy korábbi keresőképtelenség alkalmából, és 2007. december 19-től folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik? Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időszak, ezen belül a számítási időszak 2014. június 19-től 2015. január 31-ig 227 naptári nap, a kieső idő az irányadó időszakon belül 47 nap, melyből 8 nap (2014. június 1-jétől június 8-ig) a számítási időszakon kívülre esik.

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának a törthavi bérét? Hogyan kell arányosítani abban az esetben, ha a számítási időszak kezdő, illetve az utolsó hónapjában van kieső idő? A NAV-hoz bevallott jövedelmet a tárgyhavi naptári napok számával kell osztani, a tört­időszak naptári napjaival, vagy a törtidőszak naptári napja csökkentve a kieső idővel, esetleg a tárgyhavi naptári napok száma csökkentve a kieső idővel?
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani az ellátások összegét annak a 2001. december 1-jétől munkaviszonyban álló nőnek, aki szülése miatt 2004. szeptember 11-étől 2005. május 25-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd május 26-ától jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? Szerződés szerinti munkabére 65 000 Ft/hó. A biztosított betegsége miatt 2004. február 11-étől március 2-áig betegszabadság címén távolléti díjban, majd augusztus 11-éig táppénzben részesült. Ezt követően 2004. augusztus 12-étől szeptember 10-éig fizetett szabadságát vette igénybe. A szabadság időtartamára elszámolt jövedelme összesen 65 000 forint (augusztusra 41 364 forint, szeptemberre 23 636 forint) volt.