10 talált cikk a kórházi kezelés , ellátás , keresőképtelenség , szabadság kifejezésre

Kérdés:

Elszámolható betegszabadság egy magánkórház által kiállított orvosi igazolás alapján? A munkavállaló 4 napot töltött egy magánkórházban, amelynek igazolásán az alábbi közlemény szerepel: "Ez az igazolás nem az OEP által finanszírozott fekvőbeteg-ellátást tanúsít."

Kérdés:

Fegyveres szervek hivatásos szolgálati állományába tartozó szülő 8 éves gyermeke fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményi tartózkodása tartamára nem részesült gyermekápolás jogcímen egészségügyi szabadságban, mert gyermekével egy éven belüli időtartamban már 14 napig keresőképtelen állományban volt. A dolgozó álláspontja szerint azonban a Hszt. két különböző jogcímen is biztosít egészségügyi szabadságot, ezért két jogcímen is megilleti 14-14, mindösszesen 28 naptári nap.

Kérdés: Számfejtheti a munkáltató a dolgozó betegszabadságát abban az esetben, ha már másfél hónapja kórházi ápolásban részesül, és a gyógyulásához előreláthatólag még további hosszú kórházi kezelésre van szükség? A munkavállaló eddig még semmilyen igazolást nem hozott a keresőképtelenségéről, de a munkáltató biztosan tudja, hogy beteg és nem szeretné, ha fizetés nélkül maradna.

Kérdés: Jogosult méltányosságból gyermek-ápo-lási táppénzre egy hivatásos szolgálati jog-vi-szonyban álló személy?

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?

Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor 50 százalékos mértékű táppénzt számfejtett annak a dolgozónak a részére, aki 2014. június 20-tól áll a munkáltató alkalmazásában, előző munkaviszonya 2013. október 9-től 2014. június 18-ig tartott, és 2015. október 7-től 2015. október 18-ig keresőképtelen volt? A dolgozó október 7-re még betegszabadságot kapott.

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?