11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
2. cikk / 11 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
3. cikk / 11 Apaszabadság
Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
4. cikk / 11 Keresőképtelen munkavállalók természetbeni juttatásai
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni abban az esetben, ha a cég belső szabályzata szerint a keresőképtelen állományban lévő dolgozók is megkapják a melegétel-utalványt?
5. cikk / 11 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?
6. cikk / 11 Szabadság visszavonása
Kérdés: A többletszabadság visszavonásakor van-e mód a bruttó módon történő elszámolásra, azaz a járandóság terhére levonni a szabadság bruttó összegét? Ha erre nincs mód, a munkabér-levonás szabályai szerint mit kell levonni, a szabadság idejére járó bruttó bért, vagy annak számított nettó tartalmát?
7. cikk / 11 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
8. cikk / 11 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
9. cikk / 11 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
10. cikk / 11 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
