Tanulmányi szerződésből eredő követelés

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszából: […] ...a felek által elvégzett cselekményeket, azok tartalmát nem változtatja meg, így pl. a szorgalmi vagy a vizsgaidőszakra biztosított fizetett szabadság utólag nem tekinthető igazolt fizetés nélküli szabadságnak csupán annak okán, hogy az ezekre az időszakokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...részéremunkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset),valamint a végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adottdíjazás, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve azSzja-tv. 69. § (10) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. Ha azegyéni vállalkozó a heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyábanfizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, a biztosítása a Tbj-tv. 8. §-aértelmében – az ott felsorolt eseteket leszámítva – szünetel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...15 munkanap betegszabadság a vonatkozó munkajogi szabályok szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – illeti meg [Mt. 137...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére évi 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melyre távolléti díjának 80 százaléka jár [Mt. 137. § (1) és (3) bekezdései]. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdésének előírása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatás), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Mt. 88. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.A kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet folytat, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója); előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.Nem jár a GYET a szülőnek és a gyámnak a három hónapot meghaladó, egybefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnése esetén a munkabért, a végkielégítést, a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.