11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Végkielégítés munkaidő változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban – a cég bevételeitől függően – esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?
2. cikk / 11 Szabadság idejére járó díjazás
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a szabadság idejére járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkáltató a munkabért idő- és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg oly módon, hogy a havi bruttó 200 000 forint alapbéren felül jutalékot is fizet, amely a tervek alapján meghatározott forgalmi jutalékból, valamint adminisztrációs jutalékból áll? A forgalmi jutalékot a cég valamennyi üzletkötője összesített teljesítménye alapján állapítják meg. A munkaszerződésben csak az alapbérről rendelkeznek, a teljesítménykövetelményeket külön melléklet tartalmazza. Megkaphatja teljes összegben az adott hónapra járó jutalékot a munkavállaló abban az esetben, ha elmegy 5 nap szabadságra, vagy arányosítani kell a számára járó összeget?
3. cikk / 11 Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének további jogviszonya
Kérdés: Hozzájárulhat a munkáltatói jogkör gyakorlója jogszerűen a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez egy helyi önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezetője esetében, ha munkaviszony létesítésekor létrehozott munkaszerződése további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében tilalmat állapított meg? Milyen további speciális munkajogi előírások vonatkoznak az érintett munkavállaló munkaszerződésére és munkaviszonyára?
4. cikk / 11 Távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munkabérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
5. cikk / 11 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók műszakpótléka
Kérdés: Jár-e műszakpótlék az egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóknak abban az esetben, ha egy mindennap 11.00 órától 23.00 óráig nyitva tartó étteremben a munkaidejük 10.00 órától 22.00 óráig, illetve 11.00 órától 23.00 óráig tart? Hány pihenőnapot kell kiadni számunkra egy héten? Nyilvántartható-e a szabadságuk órában is?
6. cikk / 11 Jutalék beszámítása a távolléti díjba
Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
7. cikk / 11 Betegszabadság teljesítménybér esetén
Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
8. cikk / 11 Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében
Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
9. cikk / 11 Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai
Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
10. cikk / 11 Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?