GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem jár a CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Az Mt. szabályai szerint az anyát szülési szabadság illeti meg, mely 24 hét (168 nap), és a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve van. A szülési szabadság idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...azonban ezek az ún. "passzív" jogosultságra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.Ez pedig azt jelenti, hogy az érintett jogosultsága a betegszabadsága, illetve a táppénze lejárta után megszűnik, és ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai

Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
Részlet a válaszából: […] ...negyven nappal,– húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.A jogutód nélküli megszűnéskor a GYED, GYES ideje alattifizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló munkabérre ezen időtartamalatt nem jogosult, így a fenti szabály szerinti időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...orvosi igazolással együtt. Felhívjuk a figyelmet arra a fontos szabályra, hogy abiztosítottnak a másik munkáltatójától is jár a betegszabadság. Tehát táppénzreabban a jogviszonyában is a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult.Mindez a Foglalkoztatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] ...a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, valamint a 12évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetésnélküli szabadság időtartamának naptári napjai.(Mi a számítási időszak? Az irányadó időszakon belül az azidőszak, amelynek jövedelmei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...abaleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál abetegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, így a balesetitáppénz a keresőképtelenség első napjától jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a gondozásba vétel napján fennállnak. Ebben az esetben aterhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadságmég hátralévő idejére jár. Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély annak abiztosítottnak, aki a szülési szabadság ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján jár a távolléti díj 80 százaléka. A munkaviszony megszűnését követően a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.