25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés:
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
2. cikk / 25 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
3. cikk / 25 Szolgálati járandóságban részesülő vezető tisztségviselő
Kérdés: Milyen összegű tiszteletdíj számfejthető 2021 vonatkozásában egy egyesület vezető tisztségviselőjének annak érdekében, hogy ne veszítse el a szolgálati járandóságát? Figyelembe kell venni az érintett mezőgazdasági őstermeléséből származó jövedelmét ebből a szempontból, ha őstermelőként kiterjed rá a biztosítás? Kifizethető az ez évi tiszteletdíj egy része 2022-ben, mivel márciusban betölti a nyugdíjkorhatárt?
4. cikk / 25 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell számolni a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátját, ha az érintett 2021. március 10-től kapja az ellátást, arányosan, vagy ebben az esetben is a minimál-bér 24-szerese a maximumösszeg? A kereseti korlát számításánál figyelembe veendő a mezőgazdasági őstermelőként fizetendő járulék?
5. cikk / 25 Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
6. cikk / 25 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
7. cikk / 25 Kereseti korlát
Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
8. cikk / 25 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
9. cikk / 25 Kereseti korlát
Kérdés: Valóban eltörölték 2018. augusztustól a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka kereseti korlátját? Ez azt jelenti, hogy a dolgozó bármennyit keres a nyugdíj mellett, az ellátás nem kerül megszüntetésre?
10. cikk / 25 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
