Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...éven belül szükséges előzetes 365 napi biztosítási időt. A biztosított, tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak azonban a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A szünetelés viszont nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, lezárását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során

Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...a keresőképtelenség további időtartamára fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe, melynek következménye itt is a biztosítás szünetelése.A szülést követően csecsemőgondozási díjra sem lesz jogosult az anya, mert nem rendelkezik a jogosultsághoz szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...cég által vállalt külföldi megrendelés teljesítése érdekében kell munkát végeznie – vélhetően a társadalombiztosítási jogviszony szünetelésének szükségességére gondolva – fizetés nélküli szabadságot kell kiadnia, nemcsak munkajogi szempontból rendeltetésellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] ...31-ig szünetelt, és tekintettel arra, hogy a munka felvételére 2016. április 1-jével nem jött vissza a dolgozó, továbbra is szünetel. A szünetelés jogcímét ebben az esetben munkajogilag kell rendezni.A baba születésével kapcsolatban a dolgozó lehetősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

GYES-en lévő munkavállaló új munkaviszonya

Kérdés: Meg kell-e szüntetni, illetve megszüntetheti-e a munkáltató annak a kismamának a munkaviszonyát, aki jelenleg GYES miatt fizetés nélküli szabadságon van, de a gyermek egyéves kora után munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatónál? A dolgozó nem jelentette be az új jogviszonyát a régi munkáltatójának. A GYES lejárta után hogyan kell elszámolni a munkavállaló szabadságát? Jár-e szabadság az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amelyalap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltrendelkezés értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartamán belül aszülési szabadság tartamára, valamint a gyermek gondozása vagy ápolása miattkapott fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződés szerinti egyébként járó díjazást (Mt. 111. §). Ezesetben nem jöhet szóba a munkaviszony szünetelése, és a tanulmányok idejérejáró díjazás az általános szabályok szerint adó- és járulékköteles, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...veszik alapul aszámításnál. Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha valaki amunkanélküli-ellátás folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátásmegszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nemrendelkezik. (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.