19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
2. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
3. cikk / 19 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
4. cikk / 19 GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
5. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
6. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
7. cikk / 19 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés:
Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.
8. cikk / 19 Pótszabadság igénybevétele
Kérdés: Kiveheti a kismama a születendő gyermeke után a születés évére járó két nap pótszabadságot a gyermek születése előtt, vagy csak utólagosan a GYES-ről való visszatérés után? Kell-e nyilatkozniuk a szülési szabadságon, illetve GYED-en lévő kismamáknak a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről? Ha igen, ezt minden naptári évben meg kell tenniük, vagy elegendő a munkába való visszatéréskor egyben? A TGYÁS 168 napjára, valamint a GYED első 6 hónapjára is időarányosan egy-egy nap pótszabadság jár?
9. cikk / 19 Apa szabadsága GYES idejére
Kérdés: Jogosult lesz az édesapa a fizetés nélküli szabadság első évére járó szabadságra abban az esetben, ha az édesanya a hármas ikreik után a gyermekek 3 éves koráig TGYÁS-ban, GYED-ben és GYES-ben részesült, ezt követően munkába állt, és az édesapa igényelte a GYES-t, aki most az ellátás folyósítása mellett szintén munkába kíván állni? A gyermekek közül az egyik tartósan beteg, ezért igényli az édesapa a GYES továbbfolyósítását. Az édesanya részére a fizetés nélküli szabadság első évére a szabadságot kiadták.
10. cikk / 19 GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg a GYES-ről visszatérő dolgozót abban az esetben, ha első gyermeke 2008. június 12-én született, amely évben 35 éves volt, és a számára járó 25 nap fizetett szabadságból 10 napot vett ki, ez után 2008. június 12-től július 3-ig TGYÁS-ban, 2008. július 4-től 2009. június 7-ig gyermekápolási táppénzben, 2009. június 8-tól október 31-ig TGYÁS-ban, 2009. november 1-jétől 2010. október 31-ig GYED-ben részesült, a GYES ideje pedig november 1-jétől 2011. június 12-ig tart?
