42 cikk rendezése:
21. cikk / 42 Nyugdíjkorhatárt be nem töltött kisadózó tételes adója
Kérdés: Meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek, aki társas vállalkozóként, valamint kisadózó egyéni vállalkozóként is folytatott tevékenységet, és a jövedelme 2016 októberében túllépte a kereseti korlátot, ezért a 2 havi nyugellátása visszavonásra került? A?Kata-tv.-ben nem található erre vonatkozó szabályozás.
22. cikk / 42 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
23. cikk / 42 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
24. cikk / 42 Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
25. cikk / 42 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
26. cikk / 42 Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés: Kérheti a rokkantsági ellátás megállapítását, vagy meg kell szüntetnie a vállalkozását annak az egyéni vállalkozónak, aki a betegsége miatt nem tud dolgozni, ezért jelenleg szünetelteti a tevékenységét?
27. cikk / 42 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylése
Kérdés: Valóban meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása érdekében? Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet is meg kell szüntetnie annak, aki az említett ellátást szeretné igényelni?
28. cikk / 42 Kisadózó egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2016. február 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, márciusban kórházba került, és meg is műtötték?
29. cikk / 42 Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
30. cikk / 42 Terhességi-gyermekágyi segély igénylése egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát annak a munkavállalónak, aki 2013. október 31-től szünetelteti a vállalkozását, 2013. november 1-jétől munkaviszonyban áll, és ebben a jogviszonyban terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet adott be?