Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...mégsem teljesíti a befizetést, úgy a járulék megfizetésére a fizetés nélküli szabadságon lévő kötelezhető.A biztosítási jogviszony szünetelésével járó fizetés nélküli szabadság tekintetében a munkáltatónak is van a NAV részére adatszolgáltatási kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló, hiszen a járadék elvben 2015-ben már nem folyósítható, bár vannak olyan időtartamok, amikor a folyósítás szünetel, és a szünetelés időtartamával a folyósítási idő meghosszabbodhat. Lehetséges, hogy a munkavállalónál is erről van szó, ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót évenként megilletőszabadság, ezért a betegszabadság mértékének megállapításánál is figyelembekell venni a munkaviszony szünetelésének az Mt. 130. § (2) bekezdésébenfelsorolt eseteit.Ha a betegszabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Ellátások GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...képezőjövedelme.)– Ha a biztosítás 30 napnál hosszabb időtartamig szünetelt,a dolgozó biztosítása már nem folyamatos, ezért a szünetelést megelőzőjövedelem már nem vehető figyelembe. Ilyen esetben a terhességi-gyermekágyisegély alapját a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...nincs, és az Eho-tv. 7. § (1) b) pontja értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell lerónia.A biztosítás szünetelésének tényét viszont a Tbj-tv. 44. § (5) bekezdésében előírt – az egészségbiztosítási pénztárhoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.