30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
2. cikk / 30 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
3. cikk / 30 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
4. cikk / 30 Munkaviszony megszűnése CSED, GYED alatt
Kérdés: Mi történik akkor, ha CSED vagy GYED alatt megszűnik a munkavállaló munkaviszonya? Ha a CSED alatt szűnik meg, akkor jár neki a GYED? Vagy ha a GYED igénylésekor még van munkaviszonya, és a GYED folyósítása alatt megszűnik a munkaviszony, akkor ez jár bármilyen változással? Ezekben az esetekben hogyan alakul az ellátások összege?
5. cikk / 30 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
6. cikk / 30 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
7. cikk / 30 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2016 óta áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, a veszélyhelyzet miatt 2020. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, mert a munkáltatója átmenetileg bezárt, és első gyermeke előreláthatóan 2020. június közepén fog megszületni?
8. cikk / 30 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Folyósítható a CSED az édesanya részére abban az esetben, ha 2018. november 5-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt, és táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, majd 2019. február 26-án, a szülés várható időpontja (2019. április 10.) előtt, koraszülöttként világra jött a második gyermeke, így a szülés napjától igényelte az ellátást, amelynek a jogosultsági feltételeivel rendelkezik? A dolgozó első gyermeke 2017. augusztus 2-án született, a szülési szabadság időtartamára CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően visszament dolgozni, így a GYED-et az apa kérelmezte, és a munkáltatójánál működő kifizetőhely folyósítja számára. Jogosultak a szülők egyidejűleg a két gyermek után járó ellátásra, vagy az egyiket meg kell szüntetni?
9. cikk / 30 Szülés után járó ellátások két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki az "A" munkáltatónál 2015. szeptember 1-jétől áll alkalmazásban, és 2016. december 5-én született gyermeke jogán jelenleg gyermekgondozási díjban részesül, "B" munkáltatónál 2018. február 1-jén létesített egy napi 6 órás munkaviszonyt, és második gyermekét 2018 novemberére várja? Az anya az "A" munkáltatónál létesített munkaviszony előtt 2013. március 4-től 2015. augusztus 31-ig állt korábbi munkáltatója alkalmazásában. Amennyiben a "B" munkáltatónál nem jogosult a CSED-re, de a munkáját el tudná végezni a gyermek születése után, akkor visszamehet dolgozni?
10. cikk / 30 Beteg gyermeket nevelő egyedülálló édesanya GYES-e
Kérdés: Milyen időtartamra és milyen összegben jogosult gyermekgondozási segélyre egy édesanya, aki betegen született gyermekét egyedül fogja nevelni? Kaphatja az ellátást abban az esetben is, ha munkát vállal?
